Kártevők, kórokozók monitorozása

Károsítók, kórokozók felmérésének jelentősége

Az ipari ültetvényekben nem csak a mennyiségi kár, a hozamcsökkenés jelent valódi kárt, hanem a faanyag minőségében megjelenő, ipari felhasználás lehetőségét csökkentő elváltozások is kárt jelentenek. Az ipari felhasználás az ipari nyár ültetvények esetén elsősorban furnér rönkként (hámozási rönk) történő felhasználást, vagy egyéb csomagolási anyag alapanyagául szolgáló rönkként történő felhasználást jelent. Az ipari ültetvények gazdaságosságát is befolyásoló mértékű kár kialakulását azáltal lehet megakadályozni, ha folyamatosan monitorozásra kerülnek az esetlegesen megjelenő kórokozók és károsítók, és azok nagyobb kártétele ellen időben hozott megfelelő intézkedéssel fel lehet lépni. Vannak károsítások, amelyeket hatékonyan csak megelőzéssel lehet elkerülni, mint pl.: olyan területen létesített ipari ültetvény, ahol jelentős a nagyvad létszám, és e miatt számítani lehet hántáskárra, ott eleve vadkerítéssel kell védeni a területet már a létesítés idején is, ha a méretéből adódóan az lehetséges, és szükséges. Károsítók és kórokozók kis mértékű jelenléte esetén nem érdemes védekezni. A robbanásszerű elszaporodást kell megakadályozni. A védekezés szükségessége esetén minden esetben növényvédelmi szakmérnök bevonása célszerű, esetek többségében pedig kötelező is.

 Károsítók, kórokozók felmérésének kivitelezése

A kísérleti területek rendszeres bejárása során minden esetben figyelemmel kísértük az esetlegesen megjelenő károsítókat, kórokozókat, azok károsításait is. Észlelt károsítás, vagy károsító, kórokozó esetén megtörtént annak meghatározása, és becslés szintjén a mennyiségi felmérése. Készítettünk egy összefoglaló anyagot a nyárakon előforduló károsítók és kórokozók tekintetében, ezzel adva egy átfogó képet is a lehetséges károsítókról, és kórokozókról.

Megállapítások az öt év felmérései alapján

• Minden egyes kísérleti terület 2,2 m-es vadvédelmi kerítéssel a telepítést megelőzően bekerítésre került, így nagyvad károsításával nem számoltunk. Egy esetben fordult elő, hogy feltehetően kapu nyitva felejtése miatt kis mértékű őz károsítás, hántáskár, jelentkezett a Kisvásárhelyi kísérleti területen, de a károsított egyedeket igyekeztünk kivenni a gyérítések alkalmával, hogy a mérési eredményeket a keletkezett kár minél kisebb mértékben befolyásolja.
• A telepítésnél ültetésre kerülő dugványok már eleve kezeltek voltak gombaölő szerrel. A telepítést követő megeredés vizsgálatok során néhány esetben lehetett megállapítani dugvány anyag elhalását, amely gombafertőzés miatt történt, ami csak a tárolás során léphetett fel, tehát érdemi dugványkárosítás nem volt tapasztalható. Ezt a néhány esetet az A4A klón esetében és AF2 klón esetében találtuk, de nem lehetett utólag megállapítani, hogy ezek a klónok érzékenyebbek lennének a tárolás során történő gombafertőzésre, vagy csak a tárolás esetén ezen egyedek kezelése nem sikerült megfelelően, így további következtetést ebből levonni nem lehetett.

• Az abiotikus károk közül a telepítést követően előfordult az elfagyás, azonban a növények alvó rügyről újra hajtottak, és ezeket az elfagyásokat elnőtték. Kis mértékű hozamveszteséget biztosan okozott, de nem volt mérhető nagyságrendű. A későbbi években elfagyás már nem fordult elő.

• Szintén az abiotikus károkhoz tartozik az esetenként tapasztalt szélnyomás, és széltörés. A projekt futaideje alatt előfordultak szélsőséges időjárási körülmények. A 2023-as évben a Vörsi kísérleti területen a negyedik évében lévő állománynál a meteorológiai állomáson mért 60-80 km/órás széllökések kerültek rögzítésre. A széldöntés és széltörés a meteorológiai állomástól ~140m-re keletkezett, ahol feltehetően lokálisan ennél magasabb értékű széllökés következett be. Az állományok egyébként ennél nagyobb széllökéseket is elviseltek, ami a mért adatokat jelenti, 2 éves korban, és 5. évükben is. A fiatalabb állomány esetén értelemszerűen még relatíve kisebb forgatónyomaték tudott hatni az alacsonyabb famagasság, és a kisebb lombkorona miatt, de az öt éves állomány esetében mért hasonló intenzitású széllökés nem okozott károsítást. A 2023-ban rögzített szélnyomás és széltörés feltételezhetően lokálisan kialakult a mértnél jelentősen magasabb intenzitású széllökések miatt alakult ki, és csak kis területet érintett.

• A 2024-es vegetációs időszakban Kisvásárhelyi kísérleti területen jelentkező júliusi 16 óra feletti halmozott légköri szárasság miatt az A4A klónok esetében megfigyelhető volt jelentős lombvesztés. A növény ez úton próbált védekezni a kiszáradás ellen, de az, hogy ilyen mértékű lombvesztés csak az A4A klón esetében jelentkezett, mutatja, hogy a többi klónnal szemben ennek alacsonyabb a szárasságtűrő képessége. A többi kísérleti területen ennél lényegesen alacsonyabb, maximum 9 óra halmozott légköri szárasságot mértünk, ezen területeken nem is volt megfigyelhető az A4A klón esetében sem hasonló lombvesztés.

• Az ipari ültetvények egy-és két-éves korában pár alkalommal megtaláltuk a Psyllobora vigintiduopunctata – huszonkétpettyes katica lárváját a leveleken, de csak esetenként fordultak elő, nagyobb tömegben nem volt észlelhető egyik kísérleti területen sem. Károsítása a levéllemezek megrágásával valósult meg. Védekezni ellene a kis egyedszám miatt nem volt szükséges.

• Szintén néhány alkalommal azonosítottuk a Pentatomidae – Nezara viridula vándorpoloskát. A faj a szipókások (Hemiptera) rendjébe, a poloskák (Heteroptera) alrendjébe és a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozik. A populáción belül nem ritkák azonban olyan példányok sem, melyek feje és előháta elöl szélesen fehéres. Az áttelelt imágók rendszerint egyszínű barnák. Fejlődése (epimorfózis) során öt, az imágóhoz életmódjában hasonló, azonban megjelenésében attól meglehetősen eltérő lárvastádium különíthető el. A lárvák színe a zöldtől a feketéig változhat, de a test alapszínétől függetlenül a hátoldal mindig több hosszanti sorba rendezett fehér, kerek foltokkal díszített, melyek a faj lárváit minden stádiumban könnyen felismerhetővé teszik. A faj trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken minden kontinensen elterjedt. Feltételezések szerint Afrika keleti részéről származik, ahonnan emberi közvetítéssel terjedt el világszerte. Afrikán kívül napjainkban megtalálható már Ázsiában, Európában, Dél-, Közép- és Észak-Amerika szinte minden jelentős növénytermesztő területén. Az USA-ban Virginiától Florida államokig okoz kárt, de megtelepedett Kalifornia államban és a Hawaii-szigeteken is. Európában először Olaszországban fedezték fel 1998-ban (CABI/EPPO, 1998), majd rohamos terjeszkedésbe kezdett a kontinensen. Mára egész Nyugat-Európában, az Appennini- és Balkán-félszigeten is megtalálható. Magyarországon 2002-ben találták meg első példányait. A globális felmelegedésnek köszönhetően rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. További Kárpát-medencei terjedésének kedvez a melegedő éghajlat.

Polifág faj, több mint 30 különböző családba tartozó növényen károsít. Zöldség- és gabonanövényeken, gyümölcsökön és különböző dísz- és gyomnövényeken egyaránt előfordul. Alapvetően a növények bármely részét szívogatja, de előnyben részesíti a növekvő hajtásokat és a fejlődő magokat, terméseket. Mindemellett ürüléke és bűzmirigyei váladéka a termést beszennyezi, kellemetlen szagúvá teszi. Szúró-szívó szájszervével megszúrja a növény levelét, szárát vagy termését, befecskendezi emésztőenzimeket tartalmazó nyálát, majd az így folyóssá vált növényi részt kiszívja. A károsított növény a szúrások helyén megbarnul, majd megrothad, elszárad.

Magyarországon valószínűleg kétnemzedékes faj. Az imágók 7 °C-ig mozognak és 1 °C hőmérsékleten már diapauzába vonulnak. A poloska nősténye fehér, illetve sárga színű, 30-130 db tojását egy vagy két alkalommal, szorosan egymás mellé, a tápnövény leveleinek fonákjára helyezi. A tojásból a lárvák nyáron pár nap, ősszel és tavasszal pár hét alatt kelnek ki. Ötször vedlenek, a második lárva öt nap, a többi hét-hét nap, az utolsó egy nap elteltével.

• A legnagyobb esetszámban előforduló károsító a nagy nyárlevelész (Chrysomela populi) volt. A kísérleti területeken rögtön a telepítést követően a hajtások kialakulása után már megtalálható volt szórványosan az ültetvényekben. A második évben rögzítettünk 20-25%-os fertőzöttséget a Kisvásárhelyi kísérleti területen. Tömeges elszaporodása nem történt meg. A kísérleti területek 5-10 km-es távolságát vizsgálva nagyobb számban csak a Kisvásárhelyi terület 10 km-es körzetében volt jelen nyárfa állomány, ebből adódóan a 3 ha-os, kis területnek mondható ültetvényt ezért ott sikerült ennek a fajnak jobban megtalálnia, azonban egyedszáma a harmadik évtől nem volt jelentős.

• A kísérleti területek mindegyikén, és az egyes klónok közötti megoszlás tekintetében egyenletesen volt észlelhető főként a harmadik évtől a nyár levélrozsda (Melampsora larici-populina). A nyár végén-ősszel jelent meg barna foltokat okozva a levelek színén. Érdemi kárt nem okozott, inkább csak a levélhullás ideje volt a fertőzött egyedek esetében korábban, mint a nem fertőzött egyedeknél.

Általános technológiai javaslat a védekezési eljárásokra vonatkozóan:

Dugványfertőtlenítés:

• A dugványfertőtlenítés még a tárolás folyamán, a dugványozást megelőzően, történik meg gombaölőszeres oldatban történő négy órás áztatással (pl.: DITHANE M 45 2,5%, SOLVOCHIN EXTRA 0,5%).

Rozsdagombák elleni védelem:

• A vegetációs időben 2-5 alkalommal végzünk gombaölőszeres permetezést, amelyre szintén alkalmas a DITHANE M 45.

Lombfogyasztók elleni védelem:

• A károsítók megjelenésének függvényében szükséges számú (1-5) permetezés elvégzése, amely mind kontakt, mind felszívódó szerekkel lehetséges a károsítótól függően. A kijuttatás történhet földről és levegőből egyaránt az állomány magasságától függően.

Hajtáskárosítók elleni védelem:

• Ellenük való védekezés során a peterakás időszakában kontakt inszekticidekkel történő lemosópermetezést végzünk. A rágást végző nemzők és álcák ellen felszívódó szerek alkalmazása szükséges.