Korona alak vizsgálatok, koronaalakítás hatásának vizsgálata

Törzsnyesés és korona alakítás hatásai, koronaalak vizsgálat

 Koronaalak és a törzsnyesés vizsgálata és annak jelentősége

A két tevékenység közös vizsgálatát indokolja, hogy a koronalakra, annak alakulására a genetikai tulajdonságok mellet a külső tényezők közül a hálózat mellett a törzsnyeséseknek van kiemelt hatása.

A korona és ezzel a koronaalak vizsgálata az egyes klónok morfológiai vizsgálata és leírása mellett a faegyedek fejlődésére is alapvető befolyással van, hiszen a növény asszimilációs felületét adja.

Az asszimilációs felület nagysága, a területegységre vetített biomassza és ezzel a gazdasági eredmény nagyságát döntő mértékben befolyásolja. A fajták biomassza produktivitása, gazdasági termése azonban alapvetően genetikailag determinált. A fajták potenciális termőképességének kihasználása számos tényező függvénye. A biomassza hozam nagyságát alapvetően a növények tiszta produktivitása határozza meg, ami viszont nem csupán a fotoszintézis intenzitásának, az aktív fotoszintézis időtartamának, hanem az asszimilációs felület nagyságának és a lombozat felépítésének is függvénye. A fotoszintézis időtartalmának és intenzitásának körülményire kevés hatásunk van a termesztéstechnológia során, de a növényegyed asszimilációs felületének nagysága a genetikailag nagyrészt determinált fajtatulajdonságokon túl alapvetően függ a tápanyag- és vízellátástól, és az állománysűrűségtől is. Alacsony tápanyagszinten vagy kedvezőtlen vízellátás esetén a lombozat fejletlen, sűrű állományokban is kisebb az egyes növényegyedek asszimilációs felülete, ezzel az egyedenkénti biomassza produktum is, bár területegységre vonatkoztatva az összesített levélfelület – levélfelület index – sűrűbb állományokban nagyobb, ezzel a biomassza hozam is magasabb lehet, jól megválasztott termesztési időszakra. 

A szabadon álló egyedek koronája ezzel produktivitása nagyobb, mint az állományban állóké, de a területegységre vetített maximális termésnagyság nem a maximális, a területegységre vonatkoztatott optimális biomassza hozam ezért az állománysűrűség függvénye is.

A maximális termésmennyiség eléréséhez az adott állománysűrűség figyelembevételével optimális levélfelület nagyságra kell törekedni. Ez pedig korona alakításával, azaz törzsnyeséssel érhető el.

A természetes folyamatok során az állományban növekedő fákon az állomány záródása miatt – hálózat függő – árnyékba kerülő ágak és gallyak a fény hiányában elhalnak, és idővel lehullanak. Ez a jelenség a feltisztulás. A feltisztulás évekig tartó folyamat, azaz a száradóban levő és az elszáradt ágak még évekig a fatörzsön maradnak, így az elszáradt ágtöveket az évenként fejlődő fapalást folyamatosan körülnövi. így keletkeznek az úgynevezett kihulló ággöcsök. A kihulló ággöcs az iparifa minőségét rontja. Minél több van belőle, annál alacsonyabb minőségű az iparifa. A speciálisan iparifa termesztés céljából létrehozott állományok minőségének emelése érdekében a kihulló göcsök keletkezésének lehetőségét csökkenteni kell. Ennek módja pedig a nyesés.

A törzsnyesés jelentősége tehát a biomassza hozam alakítása mellett, az iparifa kihozatal emelésében és az iparifa minőségének javításában van. Az adott termőhelyi és éghajlati viszonyok mellett a területegységen realizálható termék, biomassza mennyiségére és minőségére is jelentős hatást tudunk kifejteni a jól elvégzett törzsnyesésekkel.

Törzsnyesés kivitelezése:

A nyesésnek két fajtáját ismerjük: a száraz és a zöld nyesést. A száraz nyesés csak a már természetes úton elszáradt ágak eltávolítását jelenti. A zöld nyeséssel a száradásnak indult vagy a még életben levő árnyékba került, vagy kerülni fogó ágakat vágjuk le.

A nyesést úgy végeztük, hogy az eltávolításra szánt ágat szorosan a törzs mellett, azzal párhuzamosan kezdetben ollóval majd később fűrésszel levágtuk.

A beszakadás elkerülése érdekében az ágat először az alsó felén kellet befűrészelni, majd felülről kell teljesen átfűrészelni. A zöldnyesésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az ág levágás okozta seb lehetőséget ad a gombafertőzésre, a gomba fertőzés ellen a fa természetes úton is védekezik, a záróréteggel (gumi, mézga) tömi el a sebet. Fertőzés esélye – ezzel a faanyag minőségének romlásának esély –  csökkenthető ha minél kisebb a seb, ezt pedig gyakrabban elvégzett nyesésekkel lehet biztosítani.

Eredmények értékelése:

A kísérlet keretében az intenzív technológiára tekintettel csak zöldnyesést végeztünk, kezdetben ezzel irányítva a kísérletet – megelőzve és, vagy irányítva a természetes ágtisztulási folyamatokat -, a kialakított különböző növőterekkel és azok eltérő záródásával. Az így kialakult eltérő kísérleti parcellákban vizsgáltuk a különböző hálózatokban a koronák fejlődését melynek eredményei egyrészt a levélfelület index alakulásában mutatkoztak, másrészt az egyes egyedek növekedésének eredményeiben – a fentiekben bemutatottak szerint a koronák fejlődésével befolyásolva -, melyek az egyes fák dimenzióiban – átmérő és magassági adatok, továbbá fakorong elemzések –, valamint az állományok parcellánkénti fakészlet adatai mutatkoztak meg.

Megállapítások az öt év megfigyelési és adatai alapján

Az eddig vizsgált öt év alapján az alábbi megállapításokat tesszük:

  • Feketenyár klónok kerületek vizsgálatra ezért genetikailag meghatározott főbb morfológiai tulajdonságaikban – koronalak, törzs és ágarány, ágak szögei – jelentős eltérés nem mutatkozott

AF2 klón

AF16 klón

AF2 klón

AF2 klón

  • Szabadállású vagy tág térállásban fejlődő faegyedek és az állományban fejlődő egyedek között az elvárásoknak megfelelően alakultak. Tág térállásban terebélyesebb korona, merőlegesen növő oldalágak, míg állományban szűk fény felé törő 45-30 fokos oldalhajtások oldal hajtások
    • tág térállású
  • szűk térállású

  • Állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy a nyesés ne menjen az adott hálózat és elérni kívánt – mennyiségi vagy minőségi faanyag termesztés – termesztési cél eléréshez optimálisan szükséges koronanagyság rovására

A kísérletben túlnyesett egyedek növekedése elmaradt a szomszédos faegyedek növekedésétől, így a lombkorona természetes regenerációjáig kiesett a növedék, vagy a faegyed elpusztult

  • a vegetációs idő végén a vezérhajtás csúcsán ágörv szerűen fejlődnek az adott évi 4-6 db fő oldalhajtás, melyek a következő évben a domináns vezérhajtás mellett együtt fejlődnek – annak sérülése esetén egy átveszi a helyét -,
  • Az egyes ágcsokrok között gyakorlatilag az egyéves magassági növedék található, ami a vizsgálatok alapján évtől 2,5-3,5 méter között alakult, ezzel gyakorlatilag a famagasság is szemmel könnyen becsülhető

  • Az egyes ágcsokrok között kb 15 centiméterenként jóval kisebb oldalhajtások fejlődnek melyeken 2-4 fejlődik, felsőbb törzsrész sérülése – pl. szél- vagy hótörés – esetén ezek is vezérhajtássá képesek fejlődni

  • Nyesésekkel mindig a fa magassági növekedését kell követni, ás az elérni kívánt cél – mennyiségi biomassza termelés vagy minőségi iparifa termelés – érdekében dolgozni.

Mennyiségi biomassza termelés és rövid 3 éves vágásforduló estén, szűk hálózatot alkalmazva, ha az átvétel helyén nem számít a faanyag kéregaránya, akkor a metszések akár mellőzhetők is. Ekkor rövid vágásforduló alatt a cél, a maximális biomassza produktum, ami nem számít hogy az ágakra vagy a törzsre rakódik, ez pedig a növőtér egységre vonatkoztatott maximális levélfelület indexel érhető el. Mérések szerint 1×3 hálózatban 2-4 éves korra maximalizálható az egységnyi területre vonatkoztatott levélfelület index – ezután záródik az ültetvény és megindul a természetes ágfeltisztulás – ekkor  a törzs/ág arány 60/40, extrémebb esetben a 70/30 ig is eltoldódhat, ami a kor előrehaladtával természetesen egyre csökken. 

Metszés nélküli 2 éves ültetvényszakasz:

Minőségi iparifa termelése esetén a cél legjobb minőségű iparifa termelése és a legnagyobb iparifa hányad elérése, melyet a szabályos, hengeres leghosszabban ágtiszta és göcsmentes törzzsel lehet elérni. A szabályos törzsalak fejlődését a szabályos hálózattal tudjuk segíteni, melynek kialakítása és fenntartása az ültetést követően az állomány növekedésével arányosan elvégzett gyérítésekkel szabályozható. A gyérítési munkák során is elsődlegesen a növőtér optimális és maximális kihasználása a cél, ezért amikor az állományban az egyes fák koronája már nem képes tovább fejlődni, akkor kell a gyérítést elvégezni, ezzel szabályozva a további koronafejlődést. Az ágtiszta törzset pedig a korábbiakban bemutattok szerint az időben és arányosan elvégzett metszésekkel és nyesésekkel tudjuk biztosítani.

Minőségi iparifa termelése esetén a cél, hogy lehetőség szerint a törzsbe épüljön az előállított tápanyag lehető legnagyobb része, azaz a nyesésekkel azt kell biztosítani, hogy a törzs/ág arány a termelési ciklus ideje alatt végig a maximális legyen és az optimális növekedéshez szükséges legkisebb koronát tartsuk fenn. A nemes nyár termesztés leg munkaerő igényesebb és ezzel legköltségesebb munka folyamata a törzsnyesés, ezért a nyeséseknek egyrészt követni kell a faegyedek magassági növekedését, másrészt igazodni kell gyérítések időpontjaihoz – felesleges nyeséseket ne végezzünk a kivágásra kerülő fákon, ezeket fiatalabb korban használjuk a visszamaradó egyedek törzsnevelésére -, valamint a termelési ciklus időtartalmához, hogy az elvégzett nyeséseket követően a fáknak még elegendő ideje maradjon az ággöcsök kellő benövésére.

A nyesés során legfontosabb hogy a tőszakaszt ágtisztaságát biztosítsuk, mivel a famagasság alsó 50%-ban található a fatérfogat 70%-a – törsz és fakorong elemzések -, a megtermelt értéknek pedig a 90% itt állítható elő.

Különböző időszakban elvégzett metszések hatása a korona fejlődésre és alakra:

  • A vizsgált időszakban megállapítható volt, hogy a klónok korona fejlődésében érdemi különbség nem mutatkozott, arra számottevő hatást csak a kísérleti parcellákon beállított törzsnyesések gyakoroltak.
  • Az elvégzett mérések kimutatták, hogy a különböző hálózatokban jelentős eltérés tapasztalható törzs és korona fejlődésben és ezek arányaiban:

Átlagos törzs tömeg:

1×3 hálózat: 25-35 kg/faegyed

2×3 hálózat: 42-52 kg/faegyed

2×3 hálózat: 54-65 kg/faegyed

A hálózat függvényében adott termelési időszak alatt akár 260%-al több faanyag rakódhat törzsre.

            Átlagos ág tömeg:

1×3 hálózat: 5-7 kg/faegyed

2×3 hálózat: 11-15 kg/faegyed

2×3 hálózat: 15-20 kg/faegyed

A mérésekből megállapítható volt, hogy klónonként és hálózatonként az átlag értékek teljesen hasonlóan alakultak, de az egyes faegyedeket tekintetve már jelentős szórás volt tapasztalható egyrészt a faegyedek állományban elfoglalt helye alapján – kimagasló uralkodó vagy alászorult – másrészt a nagy mintaszám alapján a nem teljesen egyenletesen végezhető metszések hatására, de mint az eredmények mutatják ezek a különbségek egyenletesen oszlottak meg a vizsgált klónokon és hálózatokban 

Az adatokból látható, hogy önmagában a faegyedenkénti átlagos ágtömegben a hálózat függvényében jelentős, akár 400 % -os különbség tapasztalható, de ezen adatok közötti különbségek is kisimulnak, ha az átlagos korona tömeget a hozzá tartozó átlagos törzstömeghez viszonyítjuk.

Korona tömeg százalékok:

1×3 hálózat: 16-23 %

2×3 hálózat: 24-27 %

2×3 hálózat: 22-30 %

Itt is megállapítható volt a az adatok kiértékelése során, hogy klónonként és hálózatonként az átlag értékek teljesen hasonlóan alakultak, de az egyes faegyedeket tekintetve már jelentős szórás volt tapasztalható egyrészt a faegyedek állományban elfoglalt helye alapján – kimagasló uralkodó vagy alászorult – másrészt a nagy mintaszám alapján a nem teljesen egyenletesen végezhető metszések hatására, de itt is ahogy az eredmények mutatják ezek a különbségek is egyenletesen oszlottak meg a vizsgált klónokon és hálózatokban

  • A kísérlet 5 évében megállítható volt, hogy iparifa ültetvény esetében az első metszés optimális időpontja az első vegetációs év vége, ekkor célszerű az első év végén kialakult ágörvig teljesen felmetszeni a dugványokat, így a második évben intenzív magassági növekedés indul.

    A második évet követően a nyeséssel kövessük a fa magassági növekedését, kezdeti időszakban az adott évi ágörv alatt kettő, maximum három ágörv megtartása indokolt az optimális fejlődés biztosításához. A harmadik ágörvben ekkor már 5-7 méteres hajtások is tapasztalhatók 5 cm feletti tőátmérővel.

  • Termelési ciklus végéhez közeledve, az utolsó nyesést úgy igazítsuk, hogy a fák még legalább 10 cm vastag palástot tudjanak az aggöcsre növeszteni.
  • A nyesések magassága, azaz a korona talpa legalább 8-9 méter legyen.
  • A nyeséseket mindig télen vagy kora tavasszal kell végezni, mert így a faegyedek a teljes vegetációban a meghagyott hajtásokat tudják fejleszteni, és ekkor a legkisebb a gombafertőzés veszélye.

Cím

WOODTECH Innovatív Kft.
9400 Sopron, Zarándok út 3.

Telefon

+36 70 4155436

Email

info@woodtech-innovativ.hu