Korona alak vizsgálatok, koronaalakítás hatásának vizsgálata

• Szabadállású vagy tág térállásban fejlődő faegyedek és az állományban fejlődő egyedek között az elvárásoknak megfelelően alakultak. Tág térállásban terebélyesebb korona, merőlegesen növő oldalágak, míg állományban szűk fény felé törő 45-30 fokos oldalhajtások oldal hajtások
  • tág térállású

• szűk térállású

• Állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy a nyesés ne menjen az adott hálózat és elérni kívánt – mennyiségi vagy minőségi faanyag termesztés – termesztési cél eléréshez optimálisan szükséges koronanagyság rovására

A kísérletben túlnyesett egyedek növekedése elmaradt a szomszédos faegyedek növekedésétől, így a lombkorona természetes regenerációjáig kiesett a növedék, vagy a faegyed elpusztult

• a vegetációs idő végén a vezérhajtás csúcsán ágörv szerűen fejlődnek az adott évi 4-6 db fő oldalhajtás, melyek a következő évben a domináns vezérhajtás mellett együtt fejlődnek – annak sérülése esetén egy átveszi a helyét -,

• Az egyes ágcsokrok között gyakorlatilag az egyéves magassági növedék található, ami a vizsgálatok alapján évtől 2,5-3,5 méter között alakult, ezzel gyakorlatilag a famagasság is szemmel könnyen becsülhető

• Az egyes ágcsokrok között kb 15 centiméterenként jóval kisebb oldalhajtások fejlődnek melyeken 2-4 fejlődik, felsőbb törzsrész sérülése – pl. szél- vagy hótörés – esetén ezek is vezérhajtássá képesek fejlődni

• Nyesésekkel mindig a fa magassági növekedését kell követni, ás az elérni kívánt cél – mennyiségi biomassza termelés vagy minőségi iparifa termelés – érdekében dolgozni.

Mennyiségi biomassza termelés és rövid 3 éves vágásforduló estén, szűk hálózatot alkalmazva, ha az átvétel helyén nem számít a faanyag kéregaránya, akkor a metszések akár mellőzhetők is. Ekkor rövid vágásforduló alatt a cél, a maximális biomassza produktum, ami nem számít hogy az ágakra vagy a törzsre rakódik, ez pedig a növőtér egységre vonatkoztatott maximális levélfelület indexel érhető el. Mérések szerint 1×3 hálózatban 2-4 éves korra maximalizálható az egységnyi területre vonatkoztatott levélfelület index – ezután záródik az ültetvény és megindul a természetes ágfeltisztulás – ekkor  a törzs/ág arány 60/40, extrémebb esetben a 70/30 ig is eltoldódhat, ami a kor előrehaladtával természetesen egyre csökken. 

Metszés nélküli 2 éves ültetvényszakasz:

Minőségi iparifa termelése esetén a cél legjobb minőségű iparifa termelése és a legnagyobb iparifa hányad elérése, melyet a szabályos, hengeres leghosszabban ágtiszta és göcsmentes törzzsel lehet elérni. A szabályos törzsalak fejlődését a szabályos hálózattal tudjuk segíteni, melynek kialakítása és fenntartása az ültetést követően az állomány növekedésével arányosan elvégzett gyérítésekkel szabályozható. A gyérítési munkák során is elsődlegesen a növőtér optimális és maximális kihasználása a cél, ezért amikor az állományban az egyes fák koronája már nem képes tovább fejlődni, akkor kell a gyérítést elvégezni, ezzel szabályozva a további koronafejlődést. Az ágtiszta törzset pedig a korábbiakban bemutattok szerint az időben és arányosan elvégzett metszésekkel és nyesésekkel tudjuk biztosítani.

Minőségi iparifa termelése esetén a cél, hogy lehetőség szerint a törzsbe épüljön az előállított tápanyag lehető legnagyobb része, azaz a nyesésekkel azt kell biztosítani, hogy a törzs/ág arány a termelési ciklus ideje alatt végig a maximális legyen és az optimális növekedéshez szükséges legkisebb koronát tartsuk fenn. A nemes nyár termesztés leg munkaerő igényesebb és ezzel legköltségesebb munka folyamata a törzsnyesés, ezért a nyeséseknek egyrészt követni kell a faegyedek magassági növekedését, másrészt igazodni kell gyérítések időpontjaihoz – felesleges nyeséseket ne végezzünk a kivágásra kerülő fákon, ezeket fiatalabb korban használjuk a visszamaradó egyedek törzsnevelésére -, valamint a termelési ciklus időtartalmához, hogy az elvégzett nyeséseket követően a fáknak még elegendő ideje maradjon az ággöcsök kellő benövésére.

A nyesés során legfontosabb hogy a tőszakaszt ágtisztaságát biztosítsuk, mivel a famagasság alsó 50%-ban található a fatérfogat 70%-a – törsz és fakorong elemzések -, a megtermelt értéknek pedig a 90% itt állítható elő.

Különböző időszakban elvégzett metszések hatása a korona fejlődésre és alakra:

• A vizsgált időszakban megállapítható volt, hogy a klónok korona fejlődésében érdemi különbség nem mutatkozott, arra számottevő hatást csak a kísérleti parcellákon beállított törzsnyesések gyakoroltak.
• Az elvégzett mérések kimutatták, hogy a különböző hálózatokban jelentős eltérés tapasztalható törzs és korona fejlődésben és ezek arányaiban:

Átlagos törzs tömeg:

1×3 hálózat: 25-35 kg/faegyed

2×3 hálózat: 42-52 kg/faegyed

2×3 hálózat: 54-65 kg/faegyed

A hálózat függvényében adott termelési időszak alatt akár 260%-al több faanyag rakódhat törzsre.

            Átlagos ág tömeg:

1×3 hálózat: 5-7 kg/faegyed

2×3 hálózat: 11-15 kg/faegyed

2×3 hálózat: 15-20 kg/faegyed

A mérésekből megállapítható volt, hogy klónonként és hálózatonként az átlag értékek teljesen hasonlóan alakultak, de az egyes faegyedeket tekintetve már jelentős szórás volt tapasztalható egyrészt a faegyedek állományban elfoglalt helye alapján – kimagasló uralkodó vagy alászorult – másrészt a nagy mintaszám alapján a nem teljesen egyenletesen végezhető metszések hatására, de mint az eredmények mutatják ezek a különbségek egyenletesen oszlottak meg a vizsgált klónokon és hálózatokban 

Az adatokból látható, hogy önmagában a faegyedenkénti átlagos ágtömegben a hálózat függvényében jelentős, akár 400 % -os különbség tapasztalható, de ezen adatok közötti különbségek is kisimulnak, ha az átlagos korona tömeget a hozzá tartozó átlagos törzstömeghez viszonyítjuk.

Korona tömeg százalékok:

1×3 hálózat: 16-23 %

2×3 hálózat: 24-27 %

2×3 hálózat: 22-30 %

Itt is megállapítható volt a az adatok kiértékelése során, hogy klónonként és hálózatonként az átlag értékek teljesen hasonlóan alakultak, de az egyes faegyedeket tekintetve már jelentős szórás volt tapasztalható egyrészt a faegyedek állományban elfoglalt helye alapján – kimagasló uralkodó vagy alászorult – másrészt a nagy mintaszám alapján a nem teljesen egyenletesen végezhető metszések hatására, de itt is ahogy az eredmények mutatják ezek a különbségek is egyenletesen oszlottak meg a vizsgált klónokon és hálózatokban

• A kísérlet 5 évében megállítható volt, hogy iparifa ültetvény esetében az első metszés optimális időpontja az első vegetációs év vége, ekkor célszerű az első év végén kialakult ágörvig teljesen felmetszeni a dugványokat, így a második évben intenzív magassági növekedés indul.

  A második évet követően a nyeséssel kövessük a fa magassági növekedését, kezdeti időszakban az adott évi ágörv alatt kettő, maximum három ágörv megtartása indokolt az optimális fejlődés biztosításához. A harmadik ágörvben ekkor már 5-7 méteres hajtások is tapasztalhatók 5 cm feletti tőátmérővel.

• Termelési ciklus végéhez közeledve, az utolsó nyesést úgy igazítsuk, hogy a fák még legalább 10 cm vastag palástot tudjanak az aggöcsre növeszteni.
• A nyesések magassága, azaz a korona talpa legalább 8-9 méter legyen.
• A nyeséseket mindig télen vagy kora tavasszal kell végezni, mert így a faegyedek a teljes vegetációban a meghagyott hajtásokat tudják fejleszteni, és ekkor a legkisebb a gombafertőzés veszélye.