Öntözési kísérlet

Öntözési kísérlet jelentősége 

A víz létfontosságú elem a növények életében, amely nélkülözhetetlen a növekedéshez, fejlődéshez és a fotoszintézishez. A növények életfeltételeinek egyik legfontosabb tényezője a vízellátottság. A növény számára felvehető víz mennyisége és eloszlása alapvetően befolyásolja a növekedést, az egészségügyi állapotot.

A fotoszintézis, a növények által a napfényt kémiai energiává alakító folyamat, szorosan összefügg a vízzel. A víz a fotoszintézis során elektron-donor szerepet tölt be, segítve a napfény energiájának kémiai energiává történő átalakítását. Emellett a víz a tápanyagok, például a nitrogén, foszfor és kálium felszívásában is kulcsszerepet játszik. A víz oldja fel a tápanyagokat a talajban, és segít a gyökereknek eljuttatni azokat a növények minden részébe. 

A vízellátottság szélsőségeit tekintve a vízhiány, vagyis az aszály, jelentős hatással van a növényekre. A szárazság miatt a növények nem tudnak elegendő vizet felvenni, ami a hervadáshoz, a növekedés leállásához és végül a pusztuláshoz vezethet. A túlzott vízellátás szintén káros hatással lehet a növényekre. A talajban pangó víz megakadályozza a gyökerek légzését, ami a gyökérrothadáshoz és a növény pusztulásához vezethet. A növények optimális vízellátása kulcsfontosságú a növekedésükhöz és egészségükhöz. 

Az öntözési kísérlettel az volt a célunk, hogy vizsgáljuk az öntözött növények és a nem öntözött növények közötti hozambéli, és esetlegesen az egészségi állapotban kimutatható különbségeket. 

Öntözési kísérlet kivitelezése: 

A kísérletet egy állandósított alparcellán végeztük el. A kísérletbe bevont mindegyik területen mind az a, b, c blokkokon belül minden klón esetében rögzítettünk a terepen egy öntözött alparcellát. A térképen ezt „Ö” betűvel jelöltük. Ugyan így minden esetben kitűzésre került egy „K” jelű, kontroll parcella is, ami csak természetes csapadékot kapott. Az öntözési kísérlet során azokat az időszakokat küszöböltük ki mesterségesen, öntözéssel, amelyekben a természetes csapadék nem jelentkezett. A cél az volt, hogy a növény a vegetációs időszakban minden 2 héten kapjon ~30 mm csapadékot. Abban az esetben, ha a csapadékmennyiség elmaradt, vagy nem érte el a 20 mm-t sem, akkor a kísérleti alparcellákon adtunk többlet vizet a növényeknek, hogy a ~30 mm-nyi csapadék teljesüljön.

A meteorológiai állomásoknál rögzítésre került a talajnedvesség. A talajnedvesség és talajhőmérséklet mérésére minden mobil meteorológiai mérőállomás esetén 6-6 db mérő szenzor került elhelyezésre, 3-3 szenzor 20 cm mélységben; 2-2 szenzor 70 cm mélységben, és 1-1 szenzor 150 cm mélységben, így a kritikus, növény gyökérzete szempontjából, és a nagyobb részt változó paraméterek szempontjából kiemelt talajrétegekben 3x-os, és 2x-es ismétléssel biztosítva a méréseket, hogy minél pontosabb, reálisabb képet kapjunk a mért értékekről.

Megállapítások a vizsgálati eredmények alapján

A havi csapadékmennyiségek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás okozta csapadékeloszlás egyre szélsőségesebb megjelenése a 2020-as évtől eltekintve minden egyes évben megfigyelhető volt. A csapadékpótlásokat március elejétől szeptember végéig tartó időszakban végeztük el. A Zalavári kísérleti területen pl.: a 2021-es évben 3, a 2022-es évben 2, 2023-as évben 2, 2024-es évben 4 alkalommal végeztük el.

A csapadékmennyiséget és a talajnedvességet elemezve megállapítható, hogy a homok fizikai féleséggel rendelkező termőhelyeken a talajnedvesség értéke kisebb kiugrásokat tartalmaz, összességében természetesen alacsonyabb, de az érkező csapadék kisebb mértékben tudja azt telíteni, a jó vízelvezető képessége miatt. Ezt pl.: a Heresznyei kísérleti területen a közeli talajvíz olyan módon módosítja, hogy az alsóbb rétegekben a kapillárisok miatt a talajvíz által táplált, és a jelentkező csapadék talajvízemelő hatása miatt nagyobb ingadozás alakul ki, mint a felsőbb rétegekben, ahol a talajvíznek már nincs közvetlen hatása.

Minden egyes klónnál (A4A, AF2, AF16, AF18) megállapítható volt, hogy az 50 % körüli talajnedvesség állapot (VWC%) ~30 %-al nagyobb hozamot biztosít az egyedeknek, mint a ~25 %-os talajnedvesség állapot a vegetációs időben. Az öntözés hatása az egyes klónok növekedésére nagyobb mértékű volt a homok fizikai féleséggel rendelkező talajon, mint a vályog esetében.

A legszélsőségesebb értékek a Vörsi kísérleti területen voltak mérhetőek, ahol a hozamban ~50 % különbség volt a dombtetőn lévő „K” kontroll parcellában lévő egyedek és a völgyi részen lévő „Ö” öntözött parcellában lévő egyedek között. Itt természetesen a domborzati viszonyok miatt már többletvízhatás is jelentkezett az öntözésen felül.