Projekt előzményei

A nemes nyárasok területi változását alapvetően két irány mozgatja. Negatív irányba – terület csökkenéssel – hat, hogy a nemes nyárasok legkedvezőbb termőhelyi feltételek mellett az árterek vagy időszakos és állandó vízhatású termőhelyeken termeszthetők gazdaságosan. Vízigényük nagy, és mivel a magyarországi időjárási viszonyok csak kevés helyen teszik lehetővé a nyárak számára szükséges 500-1000 mm szükséges csapadék mennyiséget, így az állományoknak a talajvízből kell vízigényüket pótolni. Mivel ezeken a termőhelyeken az őshonos fűz-nyár ligeterdők (fehérnyár és fekete nyár) valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők álltak, a természetvédelmi és társadalmi elvárások növekedése ezeken a termőhelyeken elérte az őshonos állományok visszaállítását. Ezért jelentős nemes nyáras állományokat kell a letermelés után őshonos fafajokból álló állományokkal leváltani.

Ami viszont kedvezően hat a nemes nyárasok területének növekedésére, az a bevétel/ráfordítás arány az ültetvényszerűen nevelt nemes nyárasokban kedvező a befektetők/tulajdonosok/erdőgazdálkodók számára. A befektetés ill. a megtérülés két-háromszoros hozammal bír pl. a tölgytelepítésekhez képest. Ezért a magán szektorban, a mezőgazdasági szerkezetváltással, az erdőtelepítések támogatása révén a magánszférában valósulhat meg jelentősebb új telepítés a nemes nyárak esetében. A Nemzeti Erdő Programunkban távlati célként rögzített, 27%-os erdősültség eléréséhez szükséges, mintegy 700.000 hektárnyi erdőtelepítés részeként, a magánerdő-gazdálkodók által telepítendő erdők, óvatos becslések szerint is, 12-15%-a szintén nemes nyáras lesz.

A hazai adatok alapján a nemes nyárak a jó fatermési csoportban (I. és II. fatermőképességű termőhelyeken) már 20-25 éves korukban elérik a 250-280 m3/ha fatömeget. Közepes fatermőképességgel (III. és IV. fatermőképességű termőhelyeken) ugyanezen időszak alatt 200 m3/ha fahozammal rendelkeznek és a gyenge fatermőképesség mellett (V. és VI. fatermőképességű termőhelyeken) a 120-140 m3/ha a jellemző.

A meglévő nemesnyár állományok állapota jellemzően romlik, területük fokozatosan csökken. A természetvédelmi törekvések az állományok visszaszorítását, őshonos fajokra történő lecserélést ösztönzik. A meglévő állományok gyakran túltartottak, romló faminőségűek. A következő táblázatban bemutatjuk, milyen mértékű változás prognosztizálható a jövőben esedékes üzemtervi ciklusokhoz kötődően. A 0-9 éven, és 10-19 éven belül kitermelhető lemezipari rönk mennyisége (m3) a 2013. évhez képest például mintegy a huszadára csökken az I. fatermési osztályú termőhelyeken. Hasonló a trend valamennyi termőhelyi osztályban és valamennyi választékcsoportban. Ugyanakkor mind hazánkban, mind az Európai Unióban prognosztizált faanyag igény 2050-re a jelenlegi mintegy 2-2,5-szerese lehet.