Rügyfakadás vizsgálat

Rügyfakadás vizsgálat jelentősége

A rügyfakadás idejének meghatározása alapvetően az egyes klónok fagytűrőképességét, illetve a vegetációs idejük hosszát is befolyásolják. A jelenleg is változó időjárási körülmények mellett, ahol a kései fagyok egyre ritkábbak, azon klónok, amelyek korábban fakadnak, de még fagyérzékenységük nem számottevő, jelentős előnyt tudnak elérni a hozam tekintetében, mert egy hosszabb vegetációs időszakot tudnak elérni a később fakadó, vagy nagyon fagyérzékeny klónokkal szemben. A klímaváltozás jelenleg olyan tendencia felé mutat, amelyben az átlaghőmérséklet növekszik, a fagyos napok száma csökken, így az ehhez igazodni képes klónok a következő időszakban előnyre tehetnek szert az alkalmazkodni kevésbé képes klónokhoz képest.

Rügyfakadás vizsgálat kivitelezése

A rügyfakadást minden évben minden egyes kísérleti területen megfigyeljük, és a jellemző időszakot rögzítjük. A megfigyelést minden egyes kísérleti területen klónonként végezzük, a terület bejárásával, és a jellemző időszakot az alapján határozzuk meg, hogy a vizsgált klón egyedeinek legalább 60-70%-a esetében megtörtént-e már a rügyfakadás. Az adatokat évente kísérleti területenként és klónonként rögzítjük. Természetesen a rügyfakadást jelentős mértékben a hőmérséklet befolyásolja, az egyes klónok jellemző rügyfakadási ideje az aktuális átlaghőmérséklet függvényében egymáshoz képest mutat eltérést, ezért a meteorológiai adatok kiértékelésénél a havi átlaghőmérsékletek alakulását összevetjük a rügyfakadás időpontjaival, és vizsgáljuk azok összefüggését. A kísérleti területek úgy kerültek kialakításra, hogy közöttük eltérő termőhelytípus-változatok vannak, kötöttebb, hidegebb talajok, és melegebb, homokos-vályog, homokos talajok is. Ezek hatását is vizsgáljuk az egyes klónok fenofázisaira vonatkozóan.

Megállapítások az öt év mérési adatai alapján

Az eddig vizsgált öt év alapján az alábbi megállapításokat tesszük:

• Az első év mérései nem figyelembe vehetőek. A telepítéskor a karódugványok hűtőházban voltak tárolva, és április második felében kerültek ki a területre az ültetés folyamán. A rügyfakadást alapvetően meghatározó hőmérséklet így nem a természetes hőmérséklet volt a növények számára, így ezen évi rügyfakadás adatai nem összehasonlíthatóak a későbbi évek méréseivel. A telepítés évében, ha a telepítés nem az ősz folyamán, vagy legkésőbb március elejéig nem történik meg, nem lehet számolni a természetes körülmények között jellemző rügyfakadási időpontokkal.
• Megvizsgálva az egyes kísérleti területeken adott év márciusában és áprilisában mért havi átlag hőmérsékleteket, teljesen egyértelmű összefüggés van az eltérő átlaghőmérséklet különbségek, és az eltérő rügyfakadási időpontok között. Általában a legmagasabb márciusi és áprilisi átlaghőmérséklet Zalavár-i kísérleti területen, illetve a Vörs-i kísérleti területen volt, ennek megfelelően ezeken a területeken állapítottuk meg a többi területhez képest korábbi rügyfakadást.
• Az elmúlt két évben egyre emelkedett a márciusi és áprilisi átlaghőmérséklet, és ennek megfelelően a rügyfakadás időpontja is korábbra tolódott.
• Szemrevételezés alapján nem minden évben, de egyes esetekben azon területrészeken egy-egy kísérleti területen belül, ahol pl.: szomszédos erdő állomány árnyékoló hatása érzékelhető volt, vagy a domborzati viszonyok végett alacsonyabban fekvő terület volt, látszódott, az azonos klónú, másik kísérleti alparcella között különbség. Ez a vizsgálat kiértékelése szempontjából nem volt jelentős és állandó eltérés, de mikroklimatikus viszonyok kialakulására, és abból adódó kismértékű eltérésre utalt az állományon belül.
• Az A4A klón jellemzően március 28. és április 12. között érte el egy-egy kísérleti területen a 70% körüli állapotot. Nagy eltérések nem voltak tapasztalhatóak az egyes kísérleti alparcellák között, de a kissé foltokban történő rügyfakadás megfigyelhető volt.
• Az AF2 klón szinte minden esetben lényegesen később fakadt, mint a többi, és sok esetben nagyon egyenlőtlen volt a rügyfakadás, azaz jelentősebb foltokban teljesen elmaradt a többi egyedtársától a klón, egyes foltokban teljesen egyértelműen több nappal is előrébb tartott. Mivel ezen megfigyelt foltok nem voltak köthetőek esetlegesen ott kialakulható eltérő mikroklimatikus viszonyokhoz, azt feltételezzük, hogy a szaporítóanyagban, az anyanövényben lehet különbség, vagy esetleg talajban lehet olyan eltérés, ami befolyásolja a rügyfakadás időpontját. Ezt a későbbiekben részletes talajvizsgálattal lehet feltárni.
• Az AF16 klón jellemzően kissé megelőzi az AF18-t, de sokszor nem volt érdemi különbség közöttük. Jellemző rá, hogy nagyon szépen egyenletesen, egyöntetűen megy végbe nála a rügyfakadás.
• Az AF18 klón szintén a többihez képest korábban, a mérések alapján március 19. és április 1. között mutatta a minimum 70%-os rügyfakadási arányt, de sokszor ezen időpontokban már közel 100%-os volt. Erről is elmondható, hogy egyenletesen történik meg a rügyfakadás nála.
• Részletes adatok az alábbi táblázatokban láthatóak:

2.1_Melléklet_Rügyfakadás